Acanthoscurria geniculata
Faj leírása: Ez az egyik legnagyobb Acanthoscurria. Lábfesztávolsága eléri a 20cm-t, idősebb nőstényeknél nem ritkán a 25cm-t is. A testhossz
Tartása: Tartása nem mondható nehéznek. Méreteit tekintetbe véve jobb, ha az átlagosnál egy kicsit nagyobb terráriumot választunk számára. Igaz, hogy megelégszik egy 20x30-as alapterületűvel is, de jobban érzi magát egy 30x30 alapterületűben. A magassága maximálisan
Viselkedése: Agresszív fajnak mondható. Agresszivitása nem abból fakad, mint a Pterinochilus nemnél, hogy territoriális, hanem mert ´´éhes´´. Vagyis arról van szó, legalábbis az én példányomnál, hogy mindent megtámad, ami megmoccan . Legyen az csipesz, levél, lehulló vízcsepp. Méreganyagának ereje nem elhanyagolható. Az egész nemre jellemző az erős méreganyag. Ennél a fajnál is kellő elővigyázatosságra van szükség, mert marás esetén fenn áll a kórházba kerülés veszélye. Jobban felhízott egyedek már sokkal támadósabbak mert potrohuk sokkal érzékenyebb és ezért azonnal felveszik a támadó felállást. Emellet fő védekező eszköze, amit sűrűbben használ, a potrohszőre. Veszély esetén nem ritkán egy szőrfelhővel ajándékoz meg minket.
Etetés: Itt biztos nem lesz semmi problémánk. Jóformán bármit elfogyaszt, amit le tud gyűrni. Néha még arra is ráugrik amit nem táplálék gyanánt szántunk: kéreg, csipesz stb.. Nem ritka, hogy saját magánál sokkal nagyobb táplálékra is ráveti magát. Nem kis harcosról van szó. Újonnan kezdtem el kedvencemet hallal etetni amit nagy előszeretettel elfogad. Emellet etetem csótányokkal, tücskökkel. Nagyon atraktív és érdekes táplálék a vandorsáska is. Szivesen elfogadják az egér és patkány újszülötteket. Étvágyuk jóformán csillapíthatatlan. Vannak olyan esetek is, hogy egyes példányok egymás után zsinórban elfogyasztottak 2 patkány és 3 egér újszülöttet. Nem ritkán olyan dundivá híznak, hogy csak vonszolják potrohukat. Ez a fajta túletetés nem éppen a legegészségesebb kedvencünk számára.
Hasonló fajok: Erre a fajra nagyon hasonlít az A. brocklehursti. Mindössze annyiban különböznek, hogy az A. geniculata nagyobb és a lábain lévő sávok sokkal szélesebbek. A potroh vörös szőrzete is sokkal sűrűbb.
Tenyésztése: A nemek megkülönböztetése egyszerűnek mondható. Az adult hímeknél megtalálhatóak a tibiális sarkantyúk és a pedipalpusok végén a bulbusok. Hímek révén feltűnően nagy méretűekre nőhetnek. Még, ha testük nem is olyan gigászi, lábfefesztávolságuk tekintélyt parancsoló. Nem ritkán elérik a 20 cm-s lábfesztávolságot. A nőstények friss adult korban 19-20 cm-esek.A nőstények spermathecája közös részböl kiinduló páros és osztott. A párzás a megszokott ütemben szokott menni. A hímet behelyezzzük a nőstény terráriumába. A hím elindul az ara felé. Általában dobolással válaszolgatnak egymásnak. Amikor elég közel kerülnek egymáshoz, a nőstény felemelkedik, a hím a tibiális kampókat beakasztja a nőstény csáprágóiba így valamennyire bebiztosítja magát. Ezt követően behelyezi embolusát a nőstény ivarnyílásába és kiereszti az ivarsejteket. Ezután jönnek a gondok. Nem ritka, hogy a hím nem elég gyors, és párja táplálékává válik.
Ezt követően a kismama még több táplálékot vesz magához. Pár hónap elteltével befejezi a táplálkozást és nagy elszántsággal egy megfelelő helyet keres magának, ahol elkezdhet szövögetni. Fiatalabb egyedek 800-1000 az idősebbek 1000-1200, vagy ennél több petét raknak a kokonba. A fehér csomagot gondosan forgatja, cipelgeti és mindentől óvja. A nimfák kb. 1,5-2 hónapon belül kezdenek kis pókká vedleni. A kokont tanácsosabb kissé előbb kivenni. Sajnos nem ritka hogy a nőstény felfelja kicsi batyuját.
forrás: internet